FRISS
 
Új ifjúsági stratégia készül a megyei tanács pályázata révén
2012. október 7., 10:25:34
megnyito

Az új Hargita megyei ifjúsági stratégia kidolgozására egy 30 ezer euró értékű projekt biztosít anyagi keretet, amelyet Hargita Megye Tanácsa pályázott meg sikeresen az Európai Unió „Youth in Action” (Fiatalok lendületben) című kiírásán, amely lehetőséget teremt az ifjúsági infrastruktúra fejlesztésére. Jelen volt Farkas András, a pályázatot sikeresen kidolgozó PONT csoport képviselője, Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő, Virágh Zsuzsánna a munkaerőhivatal részéről, Böjte Csaba ferences rendi testvér és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

A mából merít, de a jövőt alakítja
A projektet Farkas András projektfelelős mutatta be kifejtve, hogy nagyon fontos most odafigyelni a részletekre, hiszen aszerint fog alakulni a jövő, ahogyan ma hozzáállunk és előkészítjük a terepet a jövő ifjúságának.
– Egyáltalán nem mellékes, milyen stafétát adunk át a következő nemzedékeknek. Az ifjúság szempontjából Hargita megyében most kedvező szelek járnak. A térség fiatal vezetősége nyitott arra, hogy pénzt és energiát áldozzon a dolgok jó irányba terelésére, és a megfelelő rálátása is megvan ahhoz, hogy mindebben a fiatalok segítségét és véleményét is kikérje – mondta Farkas András.

Miért éppen 2020?
– A projekt nevében is szerepel, és a stratégia is ezt az évet tartja szem előtt. Nem véletlenül, hiszen a következő finanszírozási időszakban, ebben az időtávban tervez az Európai Unió, tehát közvetve Romániának is ebben az időszakban kell gondolkodnia fejlesztési szempontból, és természetesen a gazdasági elemzések is 2020-at célozták meg, ezért az ifjúsági szervezeteknek is így kell tenniük, amelyek képviselői ma itt vannak és terveznek – mondta a projektfelelős kitérve a jó előkészítés fontosságára. – Addig a meglévő infrastruktúra mellé ki kell találni, mi az, amire még szükség van, ezt a stratégia segít megvalósítani úgy, hogy általa tisztábban láthatjuk a célt, a gyakorlati és a térségre leginkább illő megoldásokat, hiszen Európa sem mindig tudja, mi a teendő.

Erdély 2020 – Élni kell a globalizáció adta lehetőségekkel
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő az Unió szempontjából mutatta be, mi is áll a 2020-as határidejű fejlesztési törekvések mögött. Mint mondta, az EU 2020-as stratégiája a válságból akarja kivezetni Európát úgy, hogy egyúttal meg akarja előzni, hogy ne használjanak fel fölöslegesen uniós alapokat. A Európai Unió jövőbeli fejlesztési irányelvei az intelligens fejlődés, a fenntartható növekedés és az inkluzív növekedés, ám ezt úgy kívánják elérni, hogy nem akarnak lemondani az európai modellről. Ennek ifjúsági szempontból fontos eszköze a foglalkoztatottsági innováció, illetve az iparpolitika megreformálása.
– Az Európai Unió megtanulta a leckét a szolgáltatásalapú társadalom ösztönzésével. A nyugati országok már látják az árnyoldalát annak, ami ma az oktatásban történik. A divatszakmák miatt túlsúlyba kerültek mindenféle menedzserek, PR-szakemberek, filozófusok, ez pedig oda vezetett, hogy ezek az országok, például Anglia, Svédország, fokozatosan elevesztették azt az ipart, amely őket úgymond felemelte, és lehetővé tette, hogy a jóléti társadalomban a fent említett szakmák is keresettek legyenek. Most azonban kellő háttér miatt mindez az összeomlás szélén áll, és nagy erőfeszítésbe kerül a helyzet orvoslása – mondta a képviselő.
Winkler Gyula ellenpéldával is szolgált, amely Románia és Erdély számára is követendő példa lehet, hiszen nálunk még lehetőség van az irányváltásra. Ez a példa nem más, mint Németország, ahol sosem mondtak le az iparról, gyakorlatilag önfenntartó módon megőrizve a benne rejlő innovációs potenciált, amely megújulási lendületet biztosít mind gazdaság, mind a társadalom számára. Ez lehet a kiút és az erdélyi magyar közösség megmaradásának záloga is.
– Mi tudjuk, miként szeretnénk megmaradni, az Unió politikái pedig lehetőséget adnak erre – mondta a képviselő hangsúlyozva: nem érdemes a globalizáció ellen harcolni, hanem ki kell használni a lehetőségeit a saját magunk javára, és így kell befolyásolnunk az EU folyamatait.

Oktatás 2020 – Növelni kell a szakoktatás tekintélyét
Bartolf Hedvig főtanfelügyelő az oktatási és a beiskolázási statisztikákkal szemléltette a diákok és szüleik szemléletét, a pályválasztást későbbiekben befolyásoló mentalitásukat, alátámasztva egy oktatási komponens fontosságát is az elkészítendő ifjúsági stratégiában. A főtanfelügyelő szerint fontos lenne megmutatni a szülőknek és a diákoknak, hogy nemcsak a presztízsszakmák, az érettségi vagy a felsőfokú végzettség az egyetlen érvényesülési lehetőség. A szakoktatási formák kidolgozásával egy időben növelni kell a szakoktatás tekintélyét, vissza kell állítani az oktatás egyensúlyát, hogy a valós munkapiaci mutatókhoz igazodjon, és közben nagy hangsúlyt kell fektetni arra is, hogy a szülők mentalitása is megváltozzon e téren. Ne az ő meglátásaik szerint válasszon a gyerek pályát, hanem aszerint, hogy mit szeret, mert hiába kínlódja végig az iskolát és érettségizik le, ha majd nem alkalmazzák sehol. A főtanfelügyelő értékelése szerint a tanügy helyzetének szempontjából nagyon fontos az egyensúly megtalálása a középiskolai és a szakiskolai oktatás között, ami kihat hosszú távon az ifjúság öntudatosodási folyamatára is.
Virág Zsuzsanna munkaügyi szaktanácsadó szerint a legnagyobb gond a tapasztalat és a nyelvtudás hiánya, ráadásul a fiatalság körében nagymértékű passzivitás figyelhető meg, és az, hogy nagy az elvárás a fizetést illetően.

Hozzáállás 2020
A főtanfelügyelő álláspontját osztotta Böjte Csaba ferences testvér is, aki a tőle megszokott humorral és a mindennapi életből vett példákkal világított rá az oktatási rendszer és a emberek felfogásbeli hiányosságaira.
– Lelkesedés nélkül nem lehet semmit tenni, esetleg duzzogni – mondta, bibliai példákkal támasztva alá a jó szó, a pozitív beállítottság erejét és az emberek felrázásának fontosságát, hiszen a mai világban rengeteg az elvegetáló, céltalan személy, aki nem akar semmit. Nagyon sok ember csúfnak látja és szidja környezetét, de nem az a megoldás, hogy felülnek a nyugati reklámnak, és elmennek gürücölni egyetemi végzettséggel. Lelkesedéssel kell megtalálni annak értelmét, hogy miért csináljuk azért a kevés pénzért is, amit szeretünk, de itthon – mondta Böjte Csaba.

2020 most
Utolsó felszólalóként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a közigazgatási szerepvállalásról beszélt. A megyei tanácsnak lehetősége van arra, hogy hasznos gyakorlati példák kidolgozásával és más területeken való alkalmazásával segítse az ifjúságot, illetve az anyagi és szakmai támogatás terén is.
– Már most azon dolgozunk, hogy a döntéshozók ne problémás területként fogják fel az ifjúságot. Ezért van szükség ifjúságorientált döntéshozásra, ezért kell bevonni a fiatalságot már most a döntéshozatali folyamatokba, és mindehhez az újonnan elkészülő ifjúsági stratégia adja a keretet. Nemcsak azért van szükség stratégiára, hogy könnyebben lehessen pályázni, hanem segít igazodni az élet kihívásaihoz, és erre nekünk most van lehetőségünk – mondta a tanácselnök. – Azt szeretnénk, hogy a fiatalkor – mint átmenet a felnőttkor felé – ne legyen túlzottan elnyújtott. Azt szeretnénk, hogy mindenki minél hamarabb megtalálja helyét az életben, hiszen akkor számít felnőttnek valaki, ha tud gondoskodni önmagáról és másokról. Azt szeretnénk, hogy ne legyenek harmincéves kényszerfiataljaink, akik egyetemet egyetem után végeznek. Nemcsak lexikális tudásra van szükségük, fel kell készítenünk őket mindenre, kezdve a munkavállalástól, a magánvállalkozás indításától a pénzzel való bánásig. Mindaddig, míg az oktatási rendszer odaigazodik, reális alternatívát kell biztosítani, ugyanakkor nem szabad semmit könnyen adni. Meg kell szoktatni a fiatalokat a verejtékes munkával is, és ők feltalálják magukat, ha a körülmények úgy követelik.
A konferencia záróakkordjaként a jelen levő ifjúsági szervezeti képviselők észrevételeket tettek a rendezvényen elhangzottakkal kapcsolatban hangsúlyozva, hogy az elkészítendő stratégiában benne kellene lennie az önkéntesség ösztönzésének, nagyobb önismeretre kellene nevelni a fiatalokat, illetve a különböző szakmák társadalmi megbecsülését is szükséges javítani.